DR. BÓNA NORBERT
Közjegyzői Irodája
Sárvár székhely
9600 Sárvár, Sársziget utca 14.
E-mail: bona@mokk.hu
Tel.: +36 (95) 830-063; 830-064
Hivatali tárhely elérhetősége:
KRID: 342479118 (MOKKIT)

Ügyszám: 22014/N/628/2022/5.

HIRDETMÉNYI IDÉZÉS

A közjegyző Hegyfalu településen, 1999. január 4. napján elhalálozott néhai
KISS JÓZSEF
születési neve: Kiss József
(született: Felsőszeleste, 1920. március 20., anyja születési neve: Kovács Rozália)

volt 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 202. szám alatti lakos örökhagyó hagyatéki eljárásában – tekintettel arra, hogy az örökségnek a törvényes örökösök által történt visszautasítása folytán arra vonatkozó adat merült fel, hogy más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam örököl – az alábbi hirdetményt bocsátja ki:

A közjegyző felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, avagy a hagyatékra más polgári jogi jogcímen igényt kíván érvényesíteni, hogy igényét a hirdetményi kézbesítéstől számított 30 napon belül a közjegyzőnél írásban, de legkésőbb az ügyben
 

2024. év október hó 28. napján 13 óra 00 percre
 

a közjegyző hivatali helyiségébe (9600 Sárvár, Sársziget utca 14.) kitűzött hagyatéki tárgyaláson jelentse be.

Ha e határidőn belül a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző a Magyar Állam törvényes öröklését állapítja meg és a hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel az általános szabályok szerint adja át.

A hirdetmény közzétételének napja: 2024. szeptember 10. napja. A hirdetményt a közzététel napjától számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni.

A közjegyző a hirdetményt elektronikus úton megküldi a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának a hirdetmény elektronikus úton történő közzététele végett.
A közjegyző a hagyatéki eljárásról az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a hirdetmény egyidejű megküldésével tájékoztatja a Magyar Államot, egyben e hirdetménnyel őt, mint a Magyar Állam képviselőjét a fent megjelölt hagyatéki tárgyalásra

megidézi.

A közjegyző tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy ha az eljárás eddigi adatait meg kívánja ismerni, a hagyatéki iratokat a közjegyzői irodában megtekintheti és azokról a maga részére másolatot, kivonatot készíthet.

A közjegyző ezt a hirdetményt azzal a felhívással küldi meg a közjegyző székhelye szerint illetékes Sárvári Polgármesteri Hivatalnak és Szeleste Község Önkormányzatának, hogy szíveskedjenek e hirdetményt a Hivatal honlapján az érkezését követő munkanapon a közzététel időpontjának megjelölésével együtt 15 napra közzétenni, majd a közzététel 15. napján e tényről a közjegyzőt a közzététel napjának és időtartamának megjelölésével a fenti közjegyzői ügyszámra hivatkozással díjmentesen, elektronikus úton értesíteni.
Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Kelt: Sárvár, 2024. szeptember 10. napján
dr. Bóna Norbert
közjegyző

FIGYELMEZTETÉS! SZÍVESKEDJÉK FIGYELMESEN ELOLVASNI!
1.) A hagyatéki tárgyalás megtartását és végzés meghozatalát nem akadályozza az a tény, ha a szabályszerű idézés ellenére a megidézett vagy képviselője a hagyatéki tárgyaláson nem jelenik meg. Az örökösként érdekeltnek célszerű arról gondoskodnia, hogy a szerző fél a hagyatéki tárgyaláson megjelenjen, illetve annak az eljárás során figyelembe venni kívánt jognyilatkozatát csatolja be az eljárás mielőbbi befejezése, illetve a hagyaték átadásának megkönnyítése végett. Az ilyen jognyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű (közjegyző aláírás-hitelesítésével ellátott, ügyvéd által ellenjegyzett, két tanú előtt aláírt vagy a nyilatkozó saját kezével írt és aláírt) magánokiratba kell foglalni, a külföldön kiállított okiratot konzuli felülhitelesítéssel vagy Apostille-jal kell ellátni.
2.) A hagyatéki eljárásban meghatalmazott képviselőként eljárhat az örökös képviseletében az örököstársa, vagy annak meghatalmazott, vagy törvényes képviselője, ha közöttük érdekellentét nincs, vagy egymással a hagyatéki eljárásban jogügyletre nem lépnek (pl. nem kötnek egyezséget). Ugyanígy járhat el a hagyatéki hitelező képviseletében másik hagyatéki hitelező, vagy annak képviselője. Meghatalmazott lehet továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, a fél hozzátartozói közül egyeneságbeli rokon, vagy az egyeneságbeli rokon házastársa, örökbefogadó- és nevelő szülő, a fél örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, a házastársa, az élettársa, a házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvérének házastársa. Jogi személy és egyéb szervezet meghatalmazottja lehet továbbá kamarai jogtanácsosa vagy alkalmazottja. Nem lehet meghatalmazott, aki a 18. életévét még nem töltötte be, vagy akit jogerős bírói ítélet közügyektől eltiltott, vagy akit a bíróság – a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal – jogerősen gondnokság alá helyezett. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a külföldön kiállított meghatalmazást konzuli felülhitelesítéssel vagy Apostille-jal kell ellátni. A meghatalmazást eredeti példányban vagy hiteles másolatban kell az iratokhoz csatolni. A meghatalmazott az eredeti meghatalmazását vagy annak hiteles másolatát az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, az első jelentkezése alkalmával köteles az iratokhoz csatolás végett a közjegyzőnek átadni. A meghatalmazást az ügyben eljáró közjegyzőnél jegyzőkönyvbe is lehet mondani. Az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban történő rögzítésével érvényes. Az ilyen meghatalmazás létére a meghatalmazott az első jelentkezése alkalmával köteles hivatkozni.
3.) Az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban általa megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, kieséses örökösre, vagy hagyatéki hitelezőre átruházhatja a közjegyző által jóváhagyott egyezség formájában. Ezen pont tekintetében öröklésben érdekelt az örökösként érdekelt, hagyatéki hitelező igénylő, vagy kötelesrészre jogosult, illetve esetlegesen a gyámhatóság; kieséses örökös aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak nem örököse, de valamelyik örökös kiesése esetén az lenne; hagyatéki hitelező pedig aki a hagyaték átadási teher, vagy az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránt igényt terjesztett elő, vagy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra az eljárásban kötelmi jogcímen igényt támaszt (Hetv. 6. §, 94. §).
4.) A közjegyző tájékoztatja az örökhagyó házastársát (özvegyi jog jogosultját) és az állagörökösöket az örökhagyó házastársát törvényes örökösként megillető haszonélvezeti jog (özvegyi jog) megváltásának lehetőségéről, az alábbiak szerint:
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az előző mondatban nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.
Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. (Ptk. 7:58. §, 7:59. §, 7:60. §, 7:61. §, 7:69. §)
Az özvegyi jog megváltása iránti igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, aki az örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes. Ha az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig előterjesztik, az igényt a közjegyző a hagyatéki eljárásban bírálja el és a hagyatékot annak megfelelően adja át.
Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.
Ha az özvegyi jog megváltása tárgyában a felek között egyezség jön létre, a közjegyző annak jóváhagyásáról az általános szabályok szerint határoz, és jóváhagyás esetén az egyezségnek megfelelően adja át a hagyatékot.
Ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés végrehajthatóvá válása után - a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel - teljes hatállyal adja át.
Ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt perrel érvényesítheti. (Hetv. 96-97. §)
5.) A közjegyző tájékoztatja az érdekelteket az alábbiakról:
a) Ha a 2022. december 31. napját követően meghalt örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint földnek minősülő ingatlant vagy osztatlan közös tulajdonban álló ilyen ingatlanban az örökhagyó tulajdonában álló tulajdoni hányadot (a továbbiakban együtt: föld) a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét a földből természetben megkapó törvényes örököst is –, annak érdekében, hogy a földön ne keletkezzen osztatlan közös tulajdon, illetve a föld tulajdonostársainak száma ne növekedjen
aa) az örököstársak a hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnek,
ab) a földet (a földből az örökrészét, illetve örökrészüket) a hagyatéki eljárásban az örököstárs vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházhatja, illetve átruházhatják akként, hogy ezzel közös tulajdon nem keletkezik, vagy
ac) az örököstársak az földet, illetve az örökrészt a hagyatéki eljárásban az állam javára ingyenesen felajánlhatják.
b) Ha az a) pontban foglaltak nem vezetnek eredményre, a földet az örököstársak – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét a földből természetben megkapó törvényes örököst is – a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét a földből természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatállyal átadott föld tekintetében a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatállyal átadott föld tekintetében az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a Hetv. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
ba) egyben értékesíteniük kell,
bb) egyikük tulajdonába kell adni,
bc) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
bd) a földön fennálló osztatlan közös tulajdont a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 2. alcíme szerinti eljárás vagy – a feltételeinek fennállása esetén – a Foktftv. 3. alcíme szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
c) Ha az örököstársak a b) pontban foglaltakat nem teljesítik, a megörökölt föld kényszerértékesítésére kerül sor a Foktftv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint.
d) A b) pontban foglalt kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság a föld tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában.
6.) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. Az eljárásban jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló okiratok rendelkezésre bocsátása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a feleket terheli. A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni. A felek és más eljárásbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni. A közjegyző a Hetv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 166. §-a alapján pénzbírság megfizetésére kötelezi azt a felet, aki önhibájából az eljárásban jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan; valamint azt a felet vagy más eljárásbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít. Az a fél, aki egyes eljárási cselekményeket sikertelenül végez, egyes eljárási cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidőt mulaszt vagy más módon, akár az eljárásban, akár azt megelőzően az ellenérdekű félnek feleslegesen az eljárási költség körébe tartozó költséget okoz, ennek megtérítésére köteles [Pp. 4. §, 5. §, 86.§ (2) bek.].
7.) A közjegyző tájékoztatja a feleket arról, hogy a hagyatéki eljárás során felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében közvetítői eljárás a hagyatéki eljárás folyamatban léte alatt is igénybe vehető. (Hetv. 93. §, illetve a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény).
8.) A közjegyző felhívja a megidézettet, hogy haladéktalanul jelentse be a közjegyzőnél, ha tudomása szerint az örökhagyó hagyatéka tekintetében Magyarországon kívül eljárás volt vagy van folyamatban, egyúttal adja meg a külföldi eljárás beazonosításához szükséges adatokat (eljáró hatóság neve és címe, ügyszám stb.)!